Paddon: Ez nem egyszeri eset

A Hyundai Motorsport harmadik versenyzője, Hayden Paddon azt mondja, hogy a Szardínia Rally-n mutatott szenzációs teljesítménye nem egyszeri eset lesz.

Az új-zélandi pilóta és navigátora, John Kennard szolgáltatta az olasz viadal legnagyobb meglepetését, tizenöt szakaszon keresztül álltak az élen, amíg szombat délután vissza nem csúsztak, miután bajba kerültek. Mindenki dicsérő szavakkal illette a pilótát, ő azonban a földön akar maradni, és reméli, hogy az élmezőnyben szerepelhet a szezon folyamán, az Ausztrál Rally-n pedig, ami a hazai versenyének számít, úgy gondolja, hogy különösen jó lehet számára.

„Biztos, hogy nem egy egyszeri eset” – mondta el Paddon, aki végül a második helyen ért célba Szardínián, megszerezve első rali világbajnoki dobogós helyezését. „Realistának kell azonban lennünk és a földön maradni. A célom az volt Lengyelországra, a következő fordulóra, hogy a legjobb ötben szerepeljek, és ez ugyanaz maradt. Az azonban bizonyos, hogy versenyképes vagyok, és úgy gondolom, hogy talán Ausztráliában elkezdhetünk a győzelemre hajtani. Hasonlóak az útfeltételek és a tapadási szint ott ahhoz képest, mint amilyen itt volt. Jó az érzés az autóban, az azonban bizonyos, hogy sokat kell fejlődnöm. A földön fogunk maradni.”

Paddon Szardínián a Hyundai i20 WRC módosított változatával szállhatott csatába. Ebben benne volt már a Thierry Neuville és Dani Sordo által először Argentínában használt kormányról kapcsolható sebességváltó, amiről a kivi pilóta úgy érezte, sokat segített neki.

„Meglepő, hogy nagyon nagy különbséget eredményezett, de nem volt sok tesztünk vele a verseny előtt” – mesélte. „Az első alkalom, hogy a kormányváltót használtam, a shakedown-on volt, csütörtök este a szuperspeciálon néha a váltókar felé nyúltam. A kormányváltó segít, hogy egy kicsit jobban használjuk a motort. Nézve az adatokat egy fokozattal feljebb voltam, mint Thierry és Dani, most pedig egy fokozattal lejjebb megyek helyenként. A kormányváltóval sok kanyarban jobban használom a fokozatokat és valójában érzem a nyomatékot – ez az, ahonnan a fejlődés származik. Nem vagyunk messze a vezető Hyundai i20 WRC-k mögött. Lengyelországra kapunk egy motorfejlesztést, de nagyon közel vagyunk egymáshoz, onnantól kezdve pedig az autó beállításától függ minden.”

Paddon a csütörtök esti szuperspeciálra vetélytársaival ellentétben két pótkereket vitt magával, ami taktikai lehetőséget szült számára. Amikor a következő nap reggelén kissé nedves körülményekre ébredtek, Jari-Matti Latvala sugallatára is feltették hátra a lágy keverékű gumikat, amivel az élre kerültek. „Csodálatos volt. A péntek reggel túl is szárnyalta a várakozásainkat. Az első szakasz végén tudtam, hogy előnyben vagyunk amiatt, hogy hol rajtoltunk, de nem úgy tűnt, hogy a szakasz annyira jól alakult volna. Azt mondtam Johnnak, hogy sok időt vesztettünk, ugyanakkor miénk lett a legjobb idő. Ezt követően megnyugodtam egy kicsit, minden működött és elég könnyűnek éreztem a dolgot az autóval.”

Délután aztán ideges voltam egy kicsit nem tudván azt, hogy mekkora előnyben leszek. Úgy gondolom, jobban megnyugodtam amiatt, hogy a legjobb háromban voltam és Seb Ogier-hez, valamint Jari-Matti Latvalához közeli időket tudtam autózni annál, mint amilyenek délelőtt voltak a szakaszidők – nagyobb magabiztosságot adott ez, onnantól kezdve nyomtam neki.

Szombaton délután aztán ugyanaz volt a problémánk, mint Argentínában, ahol megütöttünk egy követ és ötven kilométerrel később kiálltunk. Most nyolcvan kilométer volt még vissza. Összeszíjaztunk mindent és átgurultunk az utolsó szakaszon. Nagyon meglepődtem, hogy meg tudtuk csinálni. Nem vagyok az, aki kimutatja a nagy boldogságát, de amikor rossz dolgok történnek, nagy érzelmeket mutatok, és megőrültem, amikor azt hittem, ki kell állnunk.”

Miután nekimentek a kőnek, megsérült a váltó. Az utastérben érezték az olaj szagát és bár megvoltak a sebességi fokozatok, a váltó mozgott, az olaj pedig folyt belőle.

„Őszintén szólva nem gondoltam az eredményre akkor, csak arra az egy szakaszra. Át akartunk csak menni rajta, tenni a dolgunkat. Nem hinném, hogy Sebet magunk mögött tudtuk volna tartani egy nyílt csatában. Úgy vélem, volt valami a tankjában, de kicsit meg voltam lepődve, hogy még mindig vezettünk szombaton ebédidőben.

Összességében a második hely sokkal több, mint amit ezzel a versennyel kapcsolatban vártunk volna – és úgy vélem, az elvárások sokkal magasabban lesznek az év hátralévő részén!”

Andrew

2015. június 16.