Fókuszban a gyorsasági szakaszok biztonsága

A FIA találkozót szervezett a rali világbajnoki futamok szervezőivel a sorozat német versenyének hétvégéjére, hogy megbeszéljék, miként lehetne jobban mérni a gyorsasági szakaszok biztonságát, miután az átlagsebességi adat ilyetén használata sok kritikát kapott.

Az előző viadal, a Finn Rally útvonala jelentős módosításon esett át idénre, kanyargósabb, szűkebb szakaszokat iktattak be a szervezők, hogy csökkentsék az átlagsebességet. Azt azonban több versenyző is megkérdőjelezte, hogy így valójában biztonságosabb volt-e az esemény. A finn futam útvonalmódosítása a lassítókat váltotta ki, amiket a tempó csökkentésére használtak az előző évben, miután 2016-ban Kris Meeke rekordot jelentő 126,6 kilométer/órás átlagsebességgel nyerte meg a viadalt. Idén ennél 4 kilométer/órával kisebb átlaggal teljesítette a viadalt az új útvonalon a győztes, Ott Tanak – immár az újgenerációs, tehát gyorsabb autóval.

Az FIA ajánlása szerint a gyorsasági szakaszok átlagsebessége nem haladhatja meg a 130 kilométer/órát. Ez vezetett oda, hogy a 2017-es Svéd Rally knoni különpróbáján törölték a második futást, mivel Tanak elsőre 137,8-es átlagot repesztett.

A pilóták elmondták, a nagy tempó a hosszú egyenesek miatt keletkezett, ami nem rejtett magában különösebb kockázatot. „Nem volt veszélyes az a szakasz, és nem hinném, hogy biztonsági probléma lenne, amikor a széles utakat használjuk Finnországban” – mondta el az autosport.com-nak Tanak. „Finnország gyors, tudjuk ezt. Ezekkel az autókkal azonban minden stabil, és kellemes rajtuk vezetni. Sosem éreztem, hogy bármilyen kérdés lenne a biztonsággal kapcsolatban ezen a versenyen. Az átlagsebesség nem mutat olyan sokat. Egyre több olyan hely van, ahol nagyon közel vannak a fák a szűk részeken. Ezek rossz helyek – a széles utak nem teszik az útvonalat veszélyessé. Nézzük meg Korzikát, szűk út van ott, és az veszélyesebb.”

A citroenes Craig Breen egyetért, eljött az idő arra, hogy hogyan értékeljék a gyorsaságik biztonságát. „Az a szakasz Svédországban tavaly, az volt a bajnokság egyik legbiztonságosabb szakasza” – magyarázta az ír pilóta. „A sebesség nem a legalapabb eleme a veszélynek, a részleteket szükséges megtekinteni, ezt nézni, és azt mondani, ’igen, ez veszélyes’, amennyiben az egy kanyar vagy egy szakaszrész vagy bármi. Ez az, amire szükségünk van, nem az, hogy valaki leül és megnéz egy lapot vagy egy grafikont vagy bármit és azt mondja, ’ez túl gyors!’ Finnországban a kisebb utak használata lejjebb vitte a sebességet, de nem tette biztonságosabbá az egészet. Ezeket pártfogolom, és nem a tavalyi lassítókat, de az idő nagy részében nem a sebesség az, ami a veszélyt hordozza, az egy másik elem a szakaszokon, és ez az, amire koncentrálnunk kell.”

Sebastien Ogier azon a véleményen van, hogy 2017-ben a lassítók használata butaság volt Finnországban, a világbajnok inkább az idei megoldást támogatja. „A szakaszokon bármi mesterséges sz** dolog számomra” – mondta a francia versenyző. „Az új részekből sok volt kellemes és tartogatott kihívásokat, de amikor egyre szélesebben mész és szupergyors, az magas szintre viszi a kockázatot és a veszélyt.”

Az FIA rali igazgatója, Yves Matton világossá tette, hogy a Finn Rally rendezői önszántukból változtattak az útvonalon, nem pedig a vezető testület utasítására tették ezt, és reményét fejezte ki, hogy a németországi találkozó egy működő megoldást fog szülni. Matton azt is megjegyezte, a 130 kilométer/órás határ nem egy végső mérce. „Amikor ilyen magas az átlag, biztos, hogy sok olyan kanyar van, ahol nagyon-nagyon magas a sebesség, ez pedig veszélyes. Úgy gondolom, egyet lehet vele érteni, hogy minél gyorsabb egy út, annál veszélyesebb. Meg akarom vitatni, hogy mit tudunk tenni, hogy javítsunk ezen, miközben megtartjuk a szakaszok természetes jellegét és élvezetességét a versenyzők számára, de kikerüljük a legveszélyesebb helyeket.”

Andrew

2018. augusztus 16.